Pszichiáter elmélkedése a Mikulásról

 

Dr. Payrich Mária pszichiáter főorvos írása

A Mikulás fontos szereplője életünknek, kultúránknak.

Elvilágiasodott szakrális személy, vagy szakralizált mágikus - misztikus lény? Nézőpont kérdése. Fontos alakja az évi ritmusban ismétlődő ünnepköröknek. Más, mint a Nyuszi, és más, mint a Jézuska. Tulajdonképpen két szereplő egyszerre: a Mikulás és a Krampusz lényegében szimbiózisban létező kettős: a JÓSÁGOS és a GONOSZ, a FEKETE és FEHÉR, NAPPAL és ÉJSZAKA, a MELEG és HIDEG, a JUTALMAZÓ és BÜNTETŐ.

Megjeleníti azokat az ellentét-párokat, amiknek csak egymáshoz képest van értelmezhetősége. Fontos szereplője gyermekkorunknak, kisgyermeki lelkünknek. Kisgyermekkorban a Szabályokat úgy tanuljuk meg, hogy megmondják a felnőttek, hogyan helyes valami, és hogyan nem. Ha megszegjük a szabályokat, kiderül: nyilván van valaki, aki mindent tud, mindent lát.

A Jó elnyeri méltó jutalmát, a Rossz elnyeri méltó büntetését. Így igazságos, így jelenik meg a klasszikus mesékben is ez az örök érvényű szabály. A Mikulás ezzel szemben nem a mesében van: hanem a valóságban. Jön december 5-ike estéjén. A Jókat megjutalmazza (minden gyerek jó, így mindenki kap jutalmat), a rosszalkodókat megdorgálja (minden gyerek rosszalkodik is). Minden gyerek megkapja jutalmát - figyelmeztetését, de teljesen személyre szabottan. Így a gyerek megtanulhatja: akkor is kell igyekeznie Jónak lenni, ha nem látják, mert van valaki, aki végül mindent tud rólunk. Ez a valaki - valami valójában a lelkiismeretünk.

Az alapvető emberi-erkölcsi normákat kell tartanunk ahhoz, hogy a Mikulás elégedett lehessen velünk. A Mikulás segít már gyermekkorunkban abban, hogy ne csak a látszat legyen a számunkra fontos. Megtanítja nekünk azt is, hogy nagyon jó kapni, bármit, figyelmességet, csak azért, mert vagyunk. Szeretetet, odafigyelést, figyelmeztetést. És így tanuljuk meg azt, hogy jó adni, hogy a szeretetből minél többet osztunk szét, annál több marad, és annál többet kapunk vissza (hiszen a Mikulást is mindenki szereti). Mikulás fontos szimbóluma a tekintélynek, a normáknak, az igazságosság alapvető elvének, és a szeretet kifejezése fontosságának is. Milyen kitűntető dolog az, ha valakit megsimogat a Mikulás!

Aki gyermekkorában helyesen tanulja ezt meg, az felnőttként is kiegyensúlyozottabb, érzelmileg (bízzunk benne: egzisztenciálisan is) sikeresebb ember lesz. Könnyebben igazodik el az emberi kapcsolatok normái között (ami napjainkban sajnos, mintha kissé fellazulóban lenne) - ez pedig - tudjuk - sok betegségtől is megvédhet minket. Lelki betegségektől és testi betegségektől is. Ez pedig nem kis dolog a népesség fizikai és mentális egészségének átlagos tendenciáit figyelembe véve!

Én azt is gondolom (hideg - rideg világunkat, a működő farkastörvényeket, a gyors - erőszakos - látszatsikereket figyelembe véve) az elmúlt évtizedekben nem figyelt ránk eléggé a Mikulás, most aztán ihatjuk a levét ...

Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.